Beauty csomag

A HIF (hipoxia-indukálta faktor) és a HSF® („HIF Erősítő Faktor”) technológia

2019-ben William G. Kaelin, Sir Peter Ratcliffe és Gregg L. Semenza tudósok Nobel-díjat kaptak a "hipoxia-indukálta faktor" (HIF) felfedezéséért. Ez egy olyan fehérje, amely természetesen jelen van minden sejtünkben, és kulcsszerepet játszik szöveteink megújulásában. Szabályozza a génexpressziót, elősegítve a sejtosztódást, az érképződést és a kollagéntermelést, így támogatva a bőr egészségét és regenerálódását.
Az életkor és a stressz biokémiai változásokat okoznak a HIF működésében, ami a sejtek regenerációjának lelassulásához vezet. Ezzel szemben a HIF aktivitásának fokozása javítja a bőr vér- és tápanyagellátását, védi a fibroblasztokat (kötőszöveti sejteket), valamint javítja a bőr minőségét és ellensúlyozza az öregedés és a fotoöregedés hatásait. Ennek eredményeként növekszik a bőr vastagsága, kollagénsűrűsége, szakítószilárdsága és rugalmassága.
A HIF fehérjéket stimuláló molekulák segítségével (tudományos nevén: HSF technológia) újra aktiválhatjuk a sejtek regenerációjának kulcsfontosságú mechanizmusát. A Tomorrowlabs által kifejlesztett HSF („HIF Erősítő Faktor”) innovatív módon állítja helyre a sejtek regeneratív funkcióit, védve és támogatva azt a létfontosságú folyamatot, amely az egészséges és fiatalos megjelenésű bőr fenntartásáért felelős. (R)

A HSF hatása a gyarkorlatban:

A 6 hetes kísérletben (R) a HSF használata több évvel láthatóan megfiatalította a bőrt. Egy bőrgyógyászokból és plasztikai sebészekből álló testület jelentős ránccsökkenést állapított a használat után. A bőr feszessége, rugalmassága és nedvességtartalma is javult a 6 hét alatt.

Az eredmények számokban:
-23%-os csökkenés a finom ráncokban
-27%-os csökkenés az ajak körüli ráncokban
-22%-os csökkenés a szarkalábakban

NMN és NAD+

A NAD (nikotinamid-adenin-dinukleotid) egy koenzim, amely minden sejtünkben jelen van, és kulcsszerepet játszik az energia-anyagcserében. A mitokondriumok, szervezetünk kis erőművei,  felelnek az energiatermelésért sejtjeinkben, és alapvető szerepet töltenek be a sejtek egészségében és működésében. Ahogy öregszünk, a mitokondriumok hatékonysága csökken, ami a sejtek energiatermelésének visszaesését eredményezi. Ezt a folyamatot „mitokondriális diszfunkciónak” nevezik, és ez az egyik fő tényező a bőr öregedésében.
A mitokondriális működést számos tényező befolyásolja, beleértve az UV-sugárzás és más környezeti hatások által kiváltott oxidatív stresszt. A károsodott mitokondriumok már nem képesek hatékonyan energiát termelni ATP (adenozin-trifoszfát) formájában, ami a sejtkárosodás felhalmozódásához és az öregedési folyamat felgyorsulásához vezet.
Az NAD-anyagcsere különösen fontos a bőr számára, mivel a bőrsejteknek magas energiaigényük van a regenerációhoz és a károsodások helyreállításához. Az NAD-szint növelése megvédheti a bőrsejteket az oxidatív stressztől, ezáltal lassítva vagy megállítva a bőr öregedését.
Önmagában a NAD+ molekula túl nagy ahhoz, hogy a szervezet külső forrásból hasznosítani tudja, azonban közvetlen előanyaga, az NMN (nikotinamid-mononukleotid) ezt a problémát áthidalja. Az NMN nemrégiben került a figyelem középpontjába, mint hatékony bőröregedésgátló molekula, mivel helyi alkalmazása növeli az NAD-szintet a bőrben, támogatva ezzel a mitokondriális működést és a sejtek regenerálódását.
Az NMN molekula koncentrált szérumként beavatkozik az NAD-anyagcserébe, és egy tanulmány szerint akár 70%-kal is növelheti a bőr kollagéntermelését. A kísérlet során az NMN segített helyreállítani az öreg bőrsejteket, vagy szükség esetén gyorsabban eltávolítani azokat, ezzel fokozva a bőr regenerációját, ami fiatalosabb megjelenést biztosít a bőrnek.
Emellett a helyileg alkalmazott NMN hatékonynak bizonyult a bőr UVB-sugárzás okozta káros hatásaival szembeni védelemben, valamint a ráncok kialakulásának csökkentésében. Ez azt jelenti, hogy az NMN-alapú bőrápolási termékek kettős hatással rendelkeznek: nemcsak az öregedés jelei ellen küzdenek, hanem védelmet is nyújtanak a napfény okozta további károsodásokkal szemben. (R, R)

A bőr öregedésre ható tényezők

Kollagén:
A kollagén a bőr leggyakoribb fehérjéje, amely az elasztinnal és a hialuronsavval együtt alkotja azt a szerkezeti hálót, amely biztosítja a bőr feszességét és rugalmasságát. A kollagéntermelés a tinédzserkor végén éri el csúcspontját, majd fokozatosan csökkenni kezd. 30 éves kortól a bőr évente veszít kollagéntermelő képességéből, és 80 éves korra ez a termelés körülbelül 75%-kal csökken. Emellett a kollagént termelő fibroblasztok száma is jelentősen csökken.
A kollagéntermelés csökkenésével a bőr veszít nedvességmegtartó és regeneráló képességéből, ami a dermisz (a bőr középső rétege) elvékonyodásához, rugalmasságvesztéshez és ráncok kialakulásához vezet. A kollagéntermelés támogatása ezért alapvető fontosságú a bőr belső megerősítésében és az öregedés jeleinek lassításában. (R)

UV-sugárzás:
Az UV-sugárzás az egyik legjelentősebb külső tényező, amely a bőr öregedéséhez hozzájárul. A hosszú távú ultraibolya sugárzásnak való kitettség, különösen az UVB-sugarak, károsítja a bőrsejtek DNS-ét, felgyorsítva ezzel az öregedési folyamatot és növelve a bőrrák kialakulásának kockázatát. Ezt a jelenséget „fotoöregedésnek” nevezzük, amelyet a ráncok, pigmentfoltok és a durva bőrfelszín megjelenése jellemez.
Az UV-sugárzás nemcsak közvetlenül károsítja a DNS-t, hanem elősegíti a reaktív oxigénfajok (ROS) képződését is, amelyek oxidatív stresszt váltanak ki. Ez az oxidatív stressz károsítja a sejtmembránokat, a fehérjéket, sőt a mitokondriumokat is – a sejtek „erőműveit”, amelyek az energiatermelésért felelősek. Az öregedéssel a bőr egyre kevésbé képes helyreállítani ezeket a károsodásokat. (R)

Mitokondriumok:
A mitokondriumok felelnek a sejtek energiatermeléséért, és alapvető szerepet játszanak a sejtek egészségében és működésében. Az öregedés során a mitokondriumok hatékonysága csökken, ami a sejtek energiatermelésének visszaeséséhez vezet. A mitokondriális működést számos tényező befolyásolja, beleértve az UV-sugárzás és más környezeti tényezők által okozott oxidatív stresszt. A károsodott mitokondriumok nem képesek hatékonyan energiát termelni, ami lelassítja a sejtek regenerációját. Ez a lassulás az öregedés egyik fő oka, amely hozzájárul a bőr állapotának romlásához.
A NAD+-anyagcsere különösen fontos a bőr számára, mivel a bőrsejteknek magas az energiaigénye a regenerációhoz és a károk helyreállításához. Az NMN molekula és a Nobel-díj alapú HSF™ technológia kombinációja pontosan itt lép be a képbe. (R)

Kollagén

Az emberi bőr a legnagyobb szervünk, amely folyamatosan ki van téve a környezeti hatásoknak. Az öregedés folyamata során – legyen az belső (pl. genetikai, hormonális) vagy külső eredetű (pl. UV-sugárzás, szennyezés) – a bőrben fokozatosan csökken a víztartalom, az elaszticitás, és megjelennek a ráncok.

A kollagén a bőr száraz tömegének mintegy 80%-át alkotja, és alapvető szerkezeti fehérje a kötőszövetekben. Jellemző rá a háromszálú, spirális (hélix) szerkezet, melyet ismétlődő glicin, prolin és hidroxiprolin aminosavak alkotnak. Ez a szerkezet nemcsak mechanikai tartást ad a bőrnek, hanem meghatározza annak rugalmasságát és feszességét is. Az öregedés során a kollagéntermelés csökken, főként a kollagént szintetizáló fibroblasztok számának visszaesése és a bőrt tápláló hajszálerek ritkulása miatt. Ennek eredményeként a bőr elvékonyodik, vizet veszít, rugalmatlanná válik, és megjelennek a ráncok.

A helyileg alkalmazott kollagéntartalmú krémek hidratálnak és feszesítenek, ám korlátozottan szívódnak fel a bőr mélyebb rétegeibe, így hatásuk mérsékelt. Az injekciós kollagén- vagy hialuronsavas kezelések azonnali, látványos eredményt nyújtanak, de költségesek és mellékhatásokkal járhatnak (pl. duzzanat, véraláfutás, fertőzés). Ezzel szemben a szájon át szedhető kollagénkiegészítők – különösen a hidrolizált kollagén peptidek – biztonságosabbak és könnyebben beilleszthetők a napi rutinba.

A hidrolizált kollagén a legígéretesebb anti-aging étrend-kiegészítő a bőrfiatalítás terén. Kutatások kimutatták, hogy nem sokkal a bevitel után kimutathatók a kollagénből származó specifikus peptidek (pl. alanin–hidroxiprolin–glicin) a vérben, sőt ezek képesek lerakódni a bőrben is, ahol serkentik a kollagénképzést.

Fontos megjegyezni, hogy nem minden kollagénforrás egyformán hatékony, még akkor sem, ha az adagolás és a szedési idő azonos. A hatékonyságot befolyásolhatja a kollagén származási helye és az előállítás módja. (R)

A kollagén bőrre gyakorolt hatása

A kollagén a bőr egyik legfontosabb szerkezeti eleme, amely hozzájárul a bőr feszességéhez, hidratáltságához és rugalmasságához. Az életkor előrehaladtával a kollagéntermelés csökken, ami száraz bőrhöz és ráncok kialakulásához vezethet.

Számos humán vizsgálat és meta-analízis szerint a kollagénpor hatékony a bőr öregedésének lassításában. A vizsgálatok eredményei alapján: A hidrolizált kollagén szignifikánsan javítja a bőr hidratáltságát és rugalmasságát, csökkentik a ráncokat és a bőr érdességét. Az adagolás (1–12 g/nap, 4–12 héten át) kimutatható javulást hozott, főként női résztvevőknél.  Az alkalmazott kollagén forrása (marha, hal stb.) nem befolyásolta jelentősen a bőrápolási hatásokat.

A pozitív hatások hátterében valószínűleg az áll, hogy a kollagén peptidek ösztönzik a szervezet saját kollagén-, elasztin- és fibrillin-termelését, melyek kulcsfontosságúak a bőr szerkezetének fenntartásában. (R, R, R)

A kollagén és az ízületek egészsége

Ahogy öregszünk, szervezetünk egyre kevesebb kollagént termel – ez nemcsak a bőrünk rugalmasságára, hanem az ízületeink állapotára is hatással van. A kollagén hiánya hozzájárulhat az osteoarthritis kialakulásához, amely a világ leggyakoribb ízületi betegsége. Jellemző tünetei közé tartozik az ízületi fájdalom, merevség és a mozgás korlátozottsága. Mivel jelenleg nem létezik olyan gyógyszer, amely képes lenne megállítani vagy visszafordítani ezt a folyamatot, egyre nagyobb figyelmet kapnak az alternatív lehetőségek, köztük a táplálékkiegészítők.

A hidrolizált kollagén kisebb, biológiailag aktív peptideket tartalmaz, amelyek felszívódva eljuthatnak az ízületi szövetekhez, és ott porcmegőrző, gyulladáscsökkentő hatást fejtenek ki.

Több klinikai vizsgálat és egy átfogó meta-analízis is igazolta a kollagén hatékonyságát. Egy 26 tanulmányt összegző elemzés szerint a hidrolizált kollagén szignifikáns javulást eredményezett az osteoarthritis tüneteiben. A legnagyobb hatást az ízületi merevség csökkenésénél észlelték. Emellett a fájdalom vizuális értékelésében is szignifikáns csökkenés mutatkozott.

A kutatók úgy vélik, hogy az orálisan bevitt kollagén nemcsak közvetlenül hasznosulhat a porcépítésben, hanem elősegítheti a szervezet saját kollagén- és kötőszövet-termelését is. (R, R, R)

A kollagén hatása a csontok egészségére

A kollagén a csontszövet egyik fő alkotóeleme – szinte váza –, amely biztosítja a csontok szerkezeti stabilitását és rugalmasságát. Az életkor előrehaladtával a kollagéntermelés fokozatosan csökken, ami a csonttömeg csökkenéséhez, ezzel együtt pedig fokozott törékenységhez és a csontritkulás, más néven osteoporosis kialakulásához vezethet.

Az osteoporosis olyan anyagcsere-betegség, amely során a csontok lebontása (oszteoklaszt-aktivitás) túlsúlyba kerül a csontépítéssel (oszteoblaszt-aktivitás) szemben. Ennek következtében a csontok gyengébbé, porózusabbá és hajlamosabbá válnak a törésekre. A betegség különösen posztmenopauzás nőknél gyakori, ahol az ösztrogénszint csökkenése gyorsítja a csontvesztést.

Számos kutatás vizsgálta a kollagén, különösen a hidrolizált kollagén (peptidek) hatását a csontok egészségére. Egy 12 hónapig tartó klinikai vizsgálatban posztmenopauzás nők vettek részt, akik napi 5 gramm kollagént kaptak kalciummal és D-vitaminnal kiegészítve. A kollagént szedő csoportban szignifikánsan kevesebb csonttömeg-veszteséget és alacsonyabb csontlebontást elősegítő fehérjeszintet tapasztaltak, mint a kontrollcsoportban.

Egy másik, 131 posztmenopauzás nő bevonásával végzett, placebo-kontrollált vizsgálat szerint azoknál, akik napi 5 gramm specifikus kollagén peptidet szedtek, jelentősen nőtt a csontsűrűség mind a gerincben, mind a combnyakban. A vérbiomarkerek változásai arra utaltak, hogy a kollagénbevitel nemcsak a csontépítést fokozta, hanem a csontlebontást is csökkentette.

A jelenlegi kutatások tehát arra utalnak, hogy a hidrolizált kollagén hozzájárulhat a csonttömeg megőrzéséhez, különösen a csontritkulásra hajlamos posztmenopauzás nők esetében. (R, R, R)

A kollagén hatása az izmokra

A kollagén a szervezet leggyakoribb fehérjéje, és fontos szerepet játszik nemcsak a bőr és a kötőszövetek, hanem az izomzat felépítésében is. Az izomszövet egyik strukturális alkotóelemeként hozzájárul az izmok stabilitásához és rugalmasságához. Különösen idősebb korban – amikor az izomtömeg természetes csökkenése, az úgynevezett szarkopénia jelentkezik – válik kulcsfontosságúvá az izomépítő támogatás.

Egy 12 héten át tartó, randomizált, placebo-kontrollált vizsgálat során 72 év körüli férfiak vettek részt, akik szarkopéniában szenvedtek. A vizsgálat célja az volt, hogy felmérje: a kollagén peptiddel végzett fehérje-kiegészítés milyen hatással van az izomtömegre és izomerőre ellenállásos edzésprogrammal kombinálva. A résztvevők három hónapon át heti három alkalommal vettek részt vezetett edzésen, miközben napi 15 gramm kollagént vagy placebót kaptak.

Az eredmények szerint mindkét csoportban nőtt a zsírmentes testtömeg, csökkent a testzsír és javult az izomerő, de a kollagént szedő csoportban ezek a változások jelentősen nagyobb mértékűek voltak. A zsírmentes tömeg növekedése a kollagént szedőknél átlagosan 4,2 kg volt, szemben a placebo csoport 2,9 kg-jával. Az izomerő növekedése is szignifikánsabb volt a kollagénes csoportban.

Az adatok arra utalnak, hogy a kollagén peptid kiegészítés hatékonyan támogatja az izomépítést és testösszetétel-javulást idősebb felnőttek esetében, különösen ha ellenállásos edzéssel párosul. A kollagén nemcsak izomtömeg-növekedést segítheti elő, hanem hozzájárulhat az izomerő és egyensúlyérzék javításához is, ami különösen fontos idősebbek esetében. (R)

Hialuronsav

A hialuronsav nevét ma már szinte mindenki ismeri – főként bőrápoló termékek címkéiről vagy ízületi kiegészítők leírásából. A hialuronsavat először 1934-ben amerikai kutatók izolálták marhaszem üvegtestéből – innen ered a „hialo-” előtag, amely az átlátszóságra utal. Bár a molekula már az 1880-as években is feltűnt bizonyos vizsgálatokban, igazi tudományos karrierje csak a 20. század második felében indult el. A tudósok hamar rájöttek, hogy ez az anyag nemcsak különleges szerkezetű, de számos létfontosságú funkciót is betölt az emberi szervezetben.

A hialuronsav egy ún. glükózaminoglikán, ami azt jelenti, hogy kétféle cukormolekulából – N-acetil-glükózaminból és glükuronsavból – álló ismétlődő egységekből épül fel. A különlegessége, hogy ellentétben a legtöbb hasonló molekulával, nem kapcsolódik fehérjékhez, és nem tartalmaz ként (szulfátcsoportokat) sem. Ezáltal stabilabb, kevésbé allergén és jobban tolerálható.

A hialuronsav rendkívül nagy molekulatömegű is lehet – akár több millió Dalton –, és ez a nagy méret lehetővé teszi számára, hogy nagy mennyiségű vizet kössön meg, szó szerint a saját tömegének ezerszeresét. Ez teszi lehetővé, hogy páratlan hidratáló képességgel rendelkezzen.

A hialuronsav gyakorlatilag mindenütt jelen van a szervezetben, ahol nedvesség, rugalmasság és „kenés” szükséges. A legnagyobb mennyiségben a bőrben található (az összes hialuronsav mintegy 50%-a itt raktározódik), de fontos szerepe van a szem üvegtestében, az ízületek szinoviális folyadékában, a köldökzsinórban, valamint a kötőszövetek extracelluláris mátrixában is.

Egy 70 kg-os felnőtt szervezetében kb. 15 gramm hialuronsav található, amely naponta kb. 5 grammnyi mennyiségben újra is termelődik és lebomlik – tehát egy rendkívül aktív, folyamatosan cserélődő molekuláról van szó. (R)

A hialuronsav bőrre gyakorolt hatása

A hialuronsav természetes vegyületként van jelen az emberi bőrben, ahol vízmegkötő képességének köszönhetően hozzájárul a bőr hidratáltságának és rugalmasságának fenntartásához. A kor előrehaladtával a bőr hialuronsav tartalma csökken, ami a bőr szárazságához és a ráncok megjelenéséhez vezethet. Az orális hialuronsav-kiegészítők célja ennek a természetes veszteségnek a pótlása.

Bár sokáig vitatott volt, hogy a szájon át bevitt hialuronsav képes-e felszívódni, a legújabb kutatások szerint a nagy molekulatömegű hialuronsav a bélbaktériumok hatására kisebb egységekre (oligoszacharidokra) bomlik. Ezek az oligoszacharidok felszívódnak a vastagbélben, és eljutnak a vérkeringésen keresztül a bőrbe. Kísérletek szerint a diszacharid, tetraszacharid és poliszacharid formák valóban megjelennek a bőr szöveteiben, jelezve a szisztémás eloszlást. (R)

Klinikai vizsgálatok eredményei:

Egy randomizált, placebo-kontrollált humán vizsgálat kimutatta, hogy napi 120–240 mg hialuronsav legalább 1 hónapon át történő alkalmazása jelentősen növelte a bőr hidratáltságát és csökkentette a bőrszárazságot. (R)

Egy másik tanulmányban, amely 20 középkorú nőt vizsgált 40 napon át, a hialuronsav tartalmazó étrend-kiegészítő fokozta a bőr rugalmasságát, hidratáltságát, és csökkentette a ráncok mélységét és a bőr egyenetlenségét. (R)

Egy randomizált, placebo-kontrollált vizsgálatban 200 mg/nap dózisú, több molekulatömegű HA hialuronsav alkalmazása mindössze 28 nap alatt: 18.8%-kal csökkentette a ráncok mélységét, 17.6%-kal csökkentette a ráncok térfogatát, 10.6%-kal növelte a bőr hidratáltságát és 5.1%-kal javította a bőr rugalmasságát és feszességét. (R)

Egy másik, 12 hetes japán vizsgálatban, napi 120 mg hialuronsav hatására már 8 hét után szignifikánsan csökkentek a szem körüli ráncok, 12 hét után javult a bőr fényessége és rugalmassága. (R)

A hialuronsav nemcsak hidratál, hanem fokozza a bőr fibroblaszt sejtjeinek osztódását és a szervezet saját hialuronsav termelését is serkentheti. A klinikai és preklinikai bizonyítékok alapján az orális hialuronsav nemcsak felszívódik és eljut a bőrbe, hanem hatékonyan növeli a bőr hidratáltságát, rugalmasságát és csökkenti a ráncokat. Ez különösen hasznos lehet azok számára, akik száraz bőrrel küzdenek, vagy megelőzni szeretnék a bőr öregedésével járó változásokat. (R, R)

A hialuronsav szerepe a sebgyógyulásban

A hialuronsav nem csupán a bőr hidratálásában és öregedésének lassításában játszik kulcsszerepet, hanem létfontosságú molekula a sebgyógyulási folyamatban is. Természetes módon megtalálható a bőrben, és sérülés esetén koncentrációja jelentősen megnő, hogy segítse a szövetek regenerálódását. A hialuronsav szabályozza a gyulladásos folyamatokat, támogatja az új vérerek képződését (angiogenezis), valamint elősegíti a sejtek mozgását és a sérült terület gyorsabb záródását. (R, R)

Hialuronsav: az ízületek természetes kenőanyaga

A hialuronsav kulcsfontosságú szerepet tölt be az ízületek egészséges működésében, különösen azáltal, hogy fenntartja az ízületi folyadék (szinoviális folyadék) megfelelő viszkozitását és kenőképességét. Ez az anyag természetes módon jelen van az ízületi porcokban és folyadékokban, ahol csökkenti a súrlódást a csontvégek között, és megóvja azokat a kopástól és gyulladástól.

Egy randomizált, placebo-kontrollált vizsgálat igazolta, hogy: A napi 80–200 mg hialuronsav bevitele jelentősen csökkentheti a térdfájdalmat osteoarthritisben szenvedőknél, különösen 40–70 éves kor között. A magas molekulatömegű hialuronsav  tartalmazó étrend-kiegészítők akár krónikus fájdalmat is enyhíthetnek, javítva a fizikai teljesítményt, alvásminőséget és energiaszintet. (R, R)

Hialuronsav és csontanyagcsere:

A hialuronsav nem csupán a bőr hidratálásában és az ízületek kenésében tölt be kulcsszerepet, hanem a legújabb kutatások szerint a csontanyagcsere szabályozásában is alapvető fontosságú. A hialuronsav – mint az extracelluláris mátrix egyik fő összetevője – aktívan részt vesz a csontképződés (osteogenezis) és a csontlebontás (reszorpció) folyamataiban.

Több preklinikai vizsgálat is igazolta, hogy a nagy molekulatömegű hialuronsav (900–2300 kDa) serkenti az osteoblastok (Csontképző sejtek) aktivitását, elősegítve az új csontszövet képződését. Ezzel párhuzamosan csökkenti a csontlebontás biomarkereit, fokozza a nitrogén-oxid szintézist – ami szintén támogatja a csontépítést –, és mérsékli a csontsűrűség csökkenését.

Ízületi porckopás esetében a hialuronsav gyulladáscsökkentő hatása is kiemelkedő: különösen a nagy molekulatömegű formák esetében kimutatták, hogy jelentősen mérséklik a gyulladásos citokinek, például az IL-6 és a PGE2 termelését. Ezáltal a hialuronsav komplex módon járul hozzá a csont- és ízületi szövetek védelméhez és regenerációjához. (R, R, R, R)