Kvercetin komplex, 500 mg, 60 db kapszula, MoleQlar

A kvercetin (3,5,7,3′,4′-pentahidroxi-flavon) széles körben megtalálható a növényvilágban: virágokban, gyümölcsökben, zöldségekben, gyógynövényekben, teákban, sőt borban is. Különösen nagy mennyiségben található például kapribogyóban, korianderben, kaporban, vöröshagymában, almában és bogyós gyümölcsökben, de számos más növényi eredetű élelmiszer is tartalmazza. Az átlagos napi kvercetinbevitel országonként eltérő, de jellemzően 10–20 mg között mozog, noha zöldségekben, teában vagy gyümölcsökben gazdag étrend esetén akár 50–800 mg is lehet a napi fogyasztás.

Kémiai szempontból a kvercetin a flavonoidok flavonoloknak nevezett alcsoportjába tartozik, és szerkezetét három benzolgyűrű, illetve öt hidroxilcsoport jellemzi. Ezt a sárga, kristályos, kesernyés ízű vegyületet elsősorban antioxidáns képességei teszik különlegessé, amelyek főként a szabadgyökök semlegesítésén, illetve a sejtek védelmén keresztül érvényesülnek. A kvercetin jelentős része a növények külső részeiben – például a gyümölcshéjban – található meg, és a legtöbb élelmiszerben aglikon formában van jelen, azaz nem kötődik hozzá cukormolekula. (R)

A kvercetin antioxidáns hatása

A kvercetin legismertebb tulajdonsága kétségtelenül az antioxidáns hatása, amelynek köszönhetően az egyik leghatékonyabb természetes flavonoidként tartják számon ezen a területen. Az antioxidánsok megvédik szervezetünket a szabad gyökök károsító hatásaitól, és hozzájárulnak a sejtek egészségének megőrzéséhez. Számos kutatás igazolta, hogy a kvercetin képes semlegesíteni különféle reaktív oxigénfajtákat és szabadgyököket, így jelentősen hozzájárul az oxidatív stressz csökkentéséhez.

A kvercetin antioxidáns hatékonysága több in vitro és in vivo vizsgálatban is bizonyítást nyert. Különösen kiemelendő a kvercetin szerepe a reaktív oxigéngyökök „eltakarításában”, amivel gátolja a sejtkárosító láncreakciókat és megelőzheti különböző betegségek, például a daganatok vagy idegrendszeri elváltozások kialakulását.

Neuroprotektív hatása is jelentős: kutatások igazolták, hogy képes csökkenteni az idegsejtek oxidatív stressz okozta károsodását, valamint fokozza a sejtek túlélését befolyásoló fehérjék termelését. A kvercetin nemcsak az agyban, hanem más szervekben – például a májban – is hatékony védelmet nyújt oxidatív stresszel és gyulladással szemben. Emellett képes szabályozni az antioxidáns enzimek szintjét és gátolni a sejtpusztulást elősegítő folyamatokat, valamint csökkenteni a gyulladásos faktorok termelését.

Összességében a kvercetin antioxidáns tulajdonságai révén jelentős szerepet játszhat a krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében. Mivel képes semlegesíteni a szervezetben keletkező szabad gyököket, hozzájárul az egészség hosszú távú megőrzéséhez. (R)

A kvercetin gyulladáscsökkentő hatásai

A kvercetin egyik kiemelkedő egészségvédő tulajdonsága a gyulladáscsökkentő hatás. A szabad gyökök nemcsak a sejteket károsíthatják, hanem hozzájárulhatnak bizonyos gyulladást elősegítő gének aktiválásához is, így tartósan fennálló magas szabadgyök-szint krónikus gyulladáshoz vezethet. Ez az állapot számos betegség, például a daganatok, a szív- és vesebetegségek, valamint autoimmun kórképek, mint például a reumatoid artritisz kialakulásával hozható összefüggésbe.

Laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy a kvercetin képes csökkenteni a gyulladásos folyamatok során termelődő markereket, mint például a TNF-α és az IL-6 citokineket. Egy 8 hetes, randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált klinikai vizsgálatban reumatoid artritiszes nőknél napi 500 mg kvercetin szedése jelentősen mérsékelte a reggeli ízületi merevséget, a fájdalmat, valamint a gyulladásos markerek szintjét. Emellett javultak a betegség aktivitását és a funkcionális állapotot jelző értékek is.

A krónikus gyulladásban szerepet játszó citokinek (például IL-1β, TNF-α, IL-6) szintjének csökkentése fontos terápiás cél lehet olyan betegségek kezelésében, mint a reumatoid artritisz, az asztma, az érelmeszesedés vagy az Alzheimer-kór. Míg a hagyományos gyulladáscsökkentő gyógyszerek hosszú távú használata mellékhatásokkal járhat, a kvercetin és más flavonoidok természetes módon, a citokin-termelés modulációján keresztül fejthetnek ki terápiás hatást, így ígéretes lehetőséget jelentenek a gyulladással összefüggő betegségek kiegészítő kezelésében. (R, R)

Kvercetin allergiaellenes hatásai

A kvercetin gátolja azokat az enzimeket és gyulladásos anyagokat (például a hisztamint, interleukinokat, leukotriéneket), amelyek kulcsszerepet játszanak az allergiás reakciókban. Emellett csökkenti az IgE típusú antitestek termelődését, melyek az allergiás válaszok kiváltásában központi szerepet töltenek be, illetve elősegíti az immunrendszer kiegyensúlyozottabb működését a Th1/Th2 egyensúly javításával.

A kvercetin hatásai közé tartozik továbbá a gyulladásos citokinek (például IL-4, IL-6, IL-8, TNF-α) termelésének és felszabadulásának visszaszorítása, valamint a gyulladásos mediátorok aktivitásának gátlása. A földimogyoró-allergiás modelleken a kvercetin négyhetes alkalmazása jelentősen csökkentette az anafilaxiás reakciók erősségét, a plazma hisztaminszintet és az IgE-szintet is. Ezek a hatások azt mutatják, hogy a kvercetin hatékonyan képes lehet visszaszorítani az immunválasz túlzott aktivációját, amely az allergiás tünetek fő kiváltója.

Ezeknek a kedvező tulajdonságoknak köszönhetően a kvercetin egyre több étrend-kiegészítőben és potenciális allergiaellenes szerben megtalálható. Összességében a kvercetin a természetes antioxidáns és immunmoduláns hatása révén ígéretes lehetőség az allergiás betegségek – például az asztma, a szénanátha és egyes élelmiszer-allergiák – kiegészítő kezelésében, különösen azok számára, akik alternatív megoldásokat keresnek a mellékhatásokkal járó hagyományos terápiák mellett vagy helyett. (R, R)

A kvercetin daganatellenes hatásai

A kvercetin, antioxidáns tulajdonságainak köszönhetően, a rákmegelőzés és daganatellenes terápia területén is ígéretes vegyületként került a tudományos érdeklődés középpontjába. Számos in vitro és in vivo vizsgálat igazolta, hogy a kvercetin különböző mechanizmusokon keresztül képes gátolni a daganatos sejtek növekedését, elősegíti azok programozott sejthalálát (apoptózis), valamint csökkenti a tumorok méretét.

Kiemelt figyelmet kapott a prosztatarák elleni hatása, ahol kutatások igazolták, hogy a kvercetin gátolja a prosztatarákos sejtek osztódását és életképességét, sőt állatkísérletekben is csökkentette a daganatok méretét. Epidemiológiai vizsgálatok szerint a magasabb kvercetinbevitel összefüggésbe hozható a prosztatarák előfordulásának csökkenésével, ami a vegyület megelőző szerepét támasztja alá.

A kvercetin daganatellenes hatását nem csak prosztatarákban, hanem több más tumortípus esetén is megfigyelték: laboratóriumi vizsgálatokban és állatkísérletekben máj-, tüdő-, emlő-, vastagbél-, petefészek-, vér-, nyirokrendszeri és mellékvese daganatos sejtvonalakon is előidézte a sejtek pusztulását és gátolta a tumornövekedést. A tanulmányokban különféle koncentrációkban alkalmazva a kvercetin hatásosan indította be az apoptózist, és jelentősen csökkentette a daganatok térfogatát a kezelt állatokban.

Összességében a kvercetin, mint természetes eredetű vegyület sokoldalú daganatellenes potenciállal rendelkezik, amely mind a prevencióban, mind a terápiában fontos szerepet tölthet be. (R, R)

A kvercetin neuroprotektív hatása

Az utóbbi évek kutatásai arra utalnak, hogy a kvercetin védelmet nyújthat a krónikus, degeneratív agyi betegségek, például az Alzheimer-kór és a demencia ellen. Az érdeklődés középpontjába kerültek azok a természetes anyagok, amelyek neuroprotektív, vagyis idegsejt-védő hatással bírhatnak a fejlődő, felnőtt és idősödő idegrendszerben. A kvercetin ilyen szempontból az egyik legtöbbet vizsgált vegyület.

Számos in vitro, állatkísérletes és humán vizsgálat is alátámasztotta, hogy a kvercetin képes védelmet nyújtani különféle neurotoxikus anyagokkal szemben, valamint csökkentheti az idegrendszeri károsodás és neurodegeneratív betegségek (például Alzheimer-kór) kialakulását vagy progresszióját.

A kvercetin nemcsak közvetlenül fejti ki antioxidáns hatását a szabad gyökök semlegesítésén keresztül, hanem aktiválja a sejtek saját oxidatív stressz elleni védekező mechanizmusait is. Ide tartozik például az Nrf2–ARE jelátviteli útvonal aktiválása, amely fokozza számos antioxidáns és detoxifikáló enzim, köztük a paraoxonáz-2 (PON2) expresszióját. Ezen felül a kvercetin serkentheti a SIRT1 sirtuin működését, indukálhatja az autofágiát – a sejtek öntisztító folyamatait –, valamint fitoösztrogénként is hat, gyenge ösztrogénreceptor-agonista aktivitással. Ezek a hatások összességében hozzájárulhatnak az idegsejtek védelméhez és az öregedéssel összefüggő neurodegeneratív folyamatok lassításához.

Állatkísérletekben, például Alzheimer-kóros egereken végzett vizsgálatokban a kvercetin tartós alkalmazása csökkentette az Alzheimer-kórra jellemző elváltozásokat (például a béta-amiloid plakkokat, tau-fehérje felhalmozódást, gyulladásos sejtek aktivitását) az agy fontos területein, miközben javította a tanulási és memóriafunkciókat. Kiemelendő, hogy a kvercetinben gazdag étrend már a betegség korai-középső szakaszában is jelentősen mérsékelte az Alzheimer-kór kialakulását és fejlődését, növelte az agy öntisztító folyamatait, valamint csökkentette a gyulladásos reakciókat.

Összefoglalva, a jelenlegi eredmények arra utalnak, hogy a kvercetin képes lehet lassítani, vagy részben visszafordítani a neurodegeneratív folyamatokat, miközben javítja a kognitív és viselkedéses funkciókat. A kvercetin kiegészítés hozzájárulhat az Alzheimer-kór, a demencia, és más krónikus agyi betegségek megelőzéséhez vagy lassításához. (R, R, R)

A kvercetin hatása a CD38 enzimre

A NAD+ (nikotinamid-adenin-dinukleotid) szint manipulálása ígéretes stratégiának bizonyult az anyagcsere-betegségek kezelésében, mivel a sejten belüli NAD+ szint emelkedése elősegíti a sirtuinok aktiválódását, amelyek kedvezően befolyásolják az anyagcserét.

A CD38 enzim az egyik legfőbb NAD⁺-lebontó (NADáz) mechanizmus a szervezetben, amelynek fokozott aktivitása az életkor előrehaladtával csökkenti a sejtek NAD⁺ szintjét, rontva a mitokondriális működést és a sejtes energiaháztartást. Kutatások kimutatták, hogy a CD38 gátlása – például kvercetin vagy apigenin hatására – jelentősen növeli a NAD⁺-szinteket, és ezzel fokozza a sirtuin enzimek aktivitását. A sirtuinok aktiválása globálisan befolyásolja a fehérjék acetilációs mintázatát, javítva a mitokondriális funkciókat, az inzulinérzékenységet és a zsíranyagcserét. Kíséretekben a kvercetin CD38-gátló hatása révén közvetetten csökkentette az elhízás és metabolikus szindróma kockázatát, illetve támogatta az anyagcsere-egyensúly helyreállítását.

Így a kvercetin egyike azon természetes vegyületeknek, amelyek képesek gátolni a CD38 enzim aktivitását, ezzel növelve a sejten belüli NAD+ szintet, támogatva a sirtuinok működését. (R, R)