Spermidin Pro kapszula 6 mg, MoleQlar

A spermidin egy természetes eredetű poliamin, amely kulcsfontosságú szerepet játszik a sejtek növekedésében, differenciálódásában és túlélésében. A poliaminok olyan szerves vegyületek, amelyek szerkezetükben több amino-csoportot (–NH₂) tartalmaznak, és elsősorban pozitív töltésük révén képesek kapcsolatba lépni a DNS-sel, RNS-sel, fehérjékkel és membránokkal. A legismertebb természetes poliaminok közé tartozik a putreszcin, a spermidin és a spermin.

A spermidint először Antonie van Leeuwenhoek holland tudós azonosította a 17. század végén, amikor mikroszkópjával vizsgálta az emberi spermát. Bár a pontos kémiai szerkezetét csak évszázadokkal később tisztázták, a vegyületet az ő megfigyelései alapján nevezték el. Elnevezése az emberi spermából való első izolálására utal, de a molekula nem kizárólagosan az ondóban található meg, hanem a spermidin jelen van szinte minden emberi sejtben, és többféle élettani folyamatban vesz részt.

A spermidin a táplálékból is bevihető kisebb mennyiségben– például sajtokból, hüvelyesekből, gabonafélékből és fermentált élelmiszerekből –, valamint a szervezet képes saját maga is előállítani azt prekurzoraiból, például putreszcinből, az ornitin-dekarboxiláz enzim segítségével. (R)

Spermidin és az autofágia

 Az autofágia egy sejten belüli lebontó és újrahasznosító rendszer, amely során a sérült vagy feleslegessé vált sejtalkotók – például fehérjék, mitokondriumok és más organellumok – a sejt lizoszómáiba kerülnek, ahol lebontásra és újrahasznosításra kerülnek. Az autofágia három fő formában létezik: mikroautofágia, makroautofágia és chaperone-mediált autofágia, ezek közül a makroautofágia a leggyakoribb és legtöbbet kutatott forma. Ezt a folyamatot gyakran egyszerűen „autofágiának” nevezik.

Alapállapotban az autofágia segít fenntartani a sejtes homeosztázist, azonban bizonyos ingerek – például oxidatív stressz vagy gyulladás – képesek gátolni működését. Idővel a sejtekben felhalmozódnak a sérült fehérjék és sejtszervecskék, miközben a szervezet képessége azok eltávolítására csökken. Az autofágia ilyenkor válik kiemelten fontossá: védelmet nyújt a sejtek számára, hozzájárul a hosszabb egészséges élethez, míg működésének hiánya lerövidíti az élettartamot. A spermidin egyike azon kevés természetes molekuláknak, amelyek bizonyítottan képesek aktiválni az autofágiát, és ezáltal öregedésgátló hatást fejtenek ki.

A spermidin több szinten is befolyásolja az autofágiát:
- Serkenti olyan kulcsfontosságú gének – mint az Atg7, Atg11, Atg15 – kifejeződését, amelyek szükségesek az autofágia megindításához. Az Atg gének hiánya esetén a spermidin élettartam-növelő hatása elmarad, ami tovább erősíti az autofágia központi szerepét.
- Gátolja az EP300 (E1A-associated protein p300) nevű acetiltranszferáz működését, amely normál esetben több autofágiában részt vevő fehérjét acetilál. Ezen gátlás révén a spermidin fokozza a deacetilációt, ezzel is elősegítve az autofágia aktiválódását.
- Indukálja az eIF5A nevű transzlációs faktort, amely elősegíti a TFEB termelődését, mely a lizoszomális biogenezis és autofágia mester-szabályozója.
- Csökkenti az acetilációhoz szükséges acetil-CoA elérhetőségét, tovább fokozva az autofág aktivitást.
- A spermidin közvetett módon is hozzájárulhat az autofágia fokozásához a gyulladáscsökkentésen és zsírsavanyagcsere szabályozásán keresztül. (R)

Zsíranyagcsere szabályozása

Egy 2024-ben megjelent tanulmányban új összefüggéseket tártak fel a spermidin és az anyagcsere egészsége, különösen az elhízás elleni küzdelem között. A kutatás során magas zsírtartalmú étrenden tartott egereken vizsgálták a spermidin hatásait, és különösen a zsírsejtek hőtermelő képességére (termogenezisre) összpontosítottak.

A spermidin nem befolyásolta jelentősen a sovány alanyok hőtermelését, viszont jelentősen javította a hőtermelést az elhízott állatokban, különösen hideg-expozíció során – ez az energiafelhasználás és a zsírégetés szempontjából kulcsfontosságú.

A spermidin autofágiát váltott ki a zsírsejtekben, amely sejtszintű tisztító mechanizmusként segít eltávolítani a hibás fehérjéket és sejtszerveket, támogatva ezzel a sejtek egészséges működését. A spermidin hatására nőtt a fibroblaszt növekedési faktor 21 (FGF21) expressziója – ez a hormon kulcsszerepet játszik a glükóz- és lipidanyagcsere szabályozásában, valamint az energiafelhasználás fokozásában. (R)

Gyulladáscsökkentés

A spermidin jótékony hatásait korábban elsősorban az autofágia serkentésén keresztül magyarázták, azonban újabb kutatások arra is rámutatnak, hogy jelentős gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyek hozzájárulhatnak a sejtek és szövetek öregedésének lassításához. A krónikus, alacsony szintű gyulladás – más néven "inflammaging" – az öregedés egyik legfontosabb kísérőjelensége, amely hosszú távon súlyosan károsítja a szervezet regenerációs képességét, hozzájárul az immunrendszer működési zavaraihoz, és felgyorsítja a sejtszintű öregedést.

Több tanulmányban is kimutatták, hogy a spermidin csökkenti az inflammaging mértékét. Egy 2023-as vizsgálatban sikerült igazolni, hogy a spermidin csökkenti az agyban és a bélrendszerben megjelenő gyulladásos jelátviteli utak aktivitását. Ezzel együtt visszaszorítja az olyan gyulladásos citokinek termelődését, mint az IL-6 vagy a TNF-α, amelyek az öregedéshez kapcsolódó szövetkárosodások fontos közvetítői. A spermidin tehát nemcsak megakadályozza a gyulladásos folyamatok krónikussá válását, hanem elősegíti az immunrendszer egészséges egyensúlyának helyreállítását is.

A gyulladáscsökkentő hatás mechanizmusa többek között abban is megnyilvánul, hogy a spermidin gátolja a sejtek szeneszcenciáját – vagyis azt a programozott állapotot, amelyben a sejtek már nem osztódnak, de gyulladásos anyagokat bocsátanak ki, rontva ezzel a környező sejtek működését. E hatásán keresztül a spermidin elősegítheti a szöveti regenerációt és a sejtek hosszabb távú működőképességét.

Emellett a spermidin fontos szerepet játszik a lipidanyagcsere, a sejtnövekedés, valamint a programozott sejthalál (apoptózis) szabályozásában is – ezek mind szorosan kapcsolódnak a gyulladás és a szöveti homeosztázis egyensúlyának fenntartásához. (R)

Spermidin és az agy egészsége

A spermidin nagy koncentrációban található meg az emberi agyban, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy neuroprotektív, vagyis idegsejt-védő tulajdonságokkal rendelkezik. Kiemelkedő szerepe van a neurotranszmisszió, azaz az idegi jelátvitel támogatásában, a szinaptikus plaszticitás fenntartásában – ami az emlékezet és tanulás alapja –, valamint a neuroinflammáció (agyban zajló gyulladásos folyamatok) szabályozásában.

Az életkor előrehaladtával az agyban káros, toxikus fehérjeaggregátumok halmozódnak fel (például amyloid plakkok), amelyek a neurodegeneratív betegségek, így például az Alzheimer-kór hátterében is állnak. Ezek eltávolítása azonban a sejtek természetes autofágia folyamatán múlik, amely a sejtek önmegemésztő mechanizmusaként lebontja és újrahasznosítja a sérült vagy feleslegessé vált sejtszerkezeteket.

A spermidin serkenti az autofágiát, ezáltal lehetővé teszi a káros fehérjék, organellumok és egyéb sejtes törmelékek eltávolítását, különösen stresszhelyzetek – például oxidatív stressz, oxigénhiány vagy tápanyaghiány – esetén. Ez a mechanizmus rejuvenálja a neuronokat, hozzájárul az agyi homeosztázis fenntartásához, és gátolja a degeneratív folyamatokat. (R)